Nem megy ez a blogírás újabban. Nem mintha bármivel is unalmasabb lenne az életem, mint eddig, de valahányszor nekiállok, hogy összehozzak valamit, mindig visszatérek az iskolakezdéshez. Nem tudom, miért ragadtam le a két és fél hónappal ezelőttieknél...
Ma suli után Nadival és Szemivel a WestEndben voltunk. Megnéztünk egy csomó ruhaboltot és bevásároltunk a kreatívban. Jó volt.:)
Rájöttem, hogy az utóbbi három bejegyzésben az iskolakezdésen kívül kedvelt témám volt még a rajz. De mindig épp csak megemlítem, talán azért, mert mindig, amikor beszélek róla - és ez bizony gyakran van -, rossz érzésem van amiatt, hogy esetleg mégsem vagyok jó benne. Hogy megnyugtassam magam, ilyenkor nekiállok egy szekrénynek (mármint lerajzolni), és elkeseredve állapítom meg, hogy még mindig nem tudok egyenes vonalat rajzolni. (Lehet, hogy hülyén hangzik, de néha tényleg nem megy! Bosszantó dolog, amikor a csendéleted azon áll vagy bukik, hogy a hokedli négy lába négyfelé áll. Csak gyakorlás kérdése ugyan, de mégis ki a fene akarja a fél életét azzal tölteni, hogy vonalakat húzogat?!) Lehet, hogy később majd felteszem pár rajzomat ide. Esetleg ha a könyv alapján - merthogy van egy könyvem is, amiből rajzolni tanulok, talán már mondtam - eljutok az emberábrázolásig, benevezek Illustration Friday-ra, ami egy internetes rajzverseny. Minden pénteken megadnak egy új kifejezést, aminek a témájában egy héten át nevezni lehet, és minden alkalommal kiválasztják a hét rajzát.
